Megjelent Topler János daloskönyve

„Holdvilágos estén megyek a rózsámhoz...” címmel megjelent a felsőőri Topler János „Fokos” dalaiból készült válogatás. A kötet kiadója a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE), a dalokat a népzenész házaspár, Földesi János és Földesi Jánosné kottázták újra. A daloskönyv közzétételével befejeződött a Topler hagyaték feldolgozása.

Topler János „Fokos” hagyatéka a sok évnyi kutatás után utat talált magának a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülethez. Az elveszettnek hitt fekete jegyzetfüzetek előkerültek és sokkal többet rejtettek, mint ami a szóbeszéd tárgyát képezte. Topler János könyve a Felsőeőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása. A felsőőri nép számára, az Őrség magazin 64. számában jelent meg, a lokálpatrióta verseiből készült válogatás Tarka virág van a réten... címmel az Őrség magazin 65. számának témája volt.

Topler János termékeny szerző volt, Felsőőr város története és a versek mellett a magyar nóták és dalok is foglalkoztatták. A hagyatékában több noteszt megtöltöttek kézzel lejegyzett kottái, bár rokonságának elmondása alapján nem folytatott zenei tanulmányokat. A kották közül a Földesi népzenész házaspár 88 dalt válogatott össze, ellenőrizték, és szükség esetén újrakottázták a dalokat. A daloskönyv előszavát Földesi János írta, aki a magyar népdal, a nóta és a műdal közötti különbségeket és hasonlóságokat, illetve ezek egymásra és a társadalomra gyakorolt hatását elemezte írásában. A dalok témája a szerelem, a mulatság, a katonaság, az elvándorlás.

Ki volt Topler János?

Topler János 1902. június 7-én született Felsőőrött. „Fokos” becenéven az idősebb generáció tagjai még mindig emlékeznek rá, ha személyesen nem is ismerték, de hallottak róla. Elsősorban énekhangja miatt, mivel szerette a magyar nótákat és szívesen dalra is fakadt a vendéglátóhelyeken. A “Fokos” becenév története csupán annyi, hogy sétabot helyett fokossal járta a várost és határát. Felsőőr tisztviselője volt, földmérőként dolgozott, verseket és dalokat is írt. Életének utolsó éveiben beteg volt, 1969. február 17-én hunyt el, a felsőőri református temetőben helyezték örök nyugalomra.

János Topler-Liederbuch ist erschienen

Die neueste Publikation des Burgenländisch-Ungarischen Kulturvereins (BUKV) enthält Lieder von János Topler aus Oberwart. Die handschriftlichen Notenbücher wurden vom Volksmusikerehepaar Rózsa und János Földesi professionell aufgearbeitet. Mit der Herausgabe des Liederbuches ist nun auch die Auseinandersetzung mit dem legendären Topler-Vermächtisses abgeschlossen.

Nach langjähriger Recherche gelangte das Vermächtnis von János Topler „Fokos” in die Hände des Burgenländisch-Ungarischen Kulturvereins. Die verlorengeglaubten schwarzen Notizhefte enthielten wesentlich mehr interessanten Inhalt, als woran man sich in Oberwart bislang noch erinnerte. Das Buch von János Topler: Beschreibung von Oberwart. Ursprung, Wandel, Geschichte und Fakten der Stadt. Für die Bewohner von Oberwart erschien in der 64. Ausgabe des Vereinsmagazins des BUKV, seine Gedichte waren das Thema der 65. Ausgabe des Periodikums.

János Topler war ein schöpferischer Schreiber, neben der Geschichte der Stadt Oberwart und der Poesie befasste er sich auch mit ungarischen Volksliedern. Sein Vermächtnis beinhaltet mehrere Notizbücher gefüllt mit handschriftlichen Noten, obwohl nicht bekannt ist, dass er musikalische Bildung genossen hätte. Das Volksmusikerehepaar Rózsa und János Földesi wählte 88 Lieder aus und arbeiteten diese professionell auf. Die Lieder handeln von Liebe, Mulatschag, Militär und Auswanderung.

Wer war János Topler?

János Topler wurde am 7. Juni 1902 in Oberwart geboren. Unter den Burgenlandungarn erinnert man sich bis heute gern unter seinem Spitznamen „Fokos“ an ihn, da er sich der Herkunft der Burgenlandungarn bewusst eines solchen Standeszeichens der Grenzwächter im Alltag als Spazierstock bediente. Die ältere Generation erinnerte sich weiters an seine Stimme, denn er sang gerne auch in Gaststätten. Er war Landwirt und ehemaliger Beamter in seiner Heimatstadt, schrieb Gedichte und Lieder. Im Alter von 67 Jahren starb er am 17. Februar 1969 nach langer Krankheit. Seine letzte Ruhe fand er im reformierten Friedhof von Oberwart.